Az MTA Szentágothai János elnöksége idején, 1983-ban – az 1967-es atlaszhoz hasonlóan kormányzati támogatással, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal való összefogásban határozta el az MNA újabb kiadását. Az atlasz 6 éves munka eredményeként az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet irányításával, Pécsi Márton igazgató, szerkesztőbizottsági elnök vezetésével, 87 (túlnyomórészt) állami intézmény, szervezet és 183 szerző, szerkesztő közreműködésével a rendszerváltozás előtti pillanatban, 1989-ben jelent meg. A korábbihoz képest terjedelmében közel négyszeresére nőtt, 395 oldalas, 29 x 43 cm-es méretű, egyetlen kötetben megjelent atlasz a külvilág felé való nyitás érdekében kétnyelvűvé (magyar és angol) vált. Az 1967-es kiadáshoz képest a magyarázó szövegek terjedelme a nemzetközi trendnek megfelelően jelentősen (8 oldalról 100-ra) nőtt. Az ország méretéből eredően a térképek túlnyomó többségének méretaránya (1:1–2 millió) és a változatlanul a szocialista területi tervezést segítő alapvető funkciója miatt a tematikai szerkezete lényegében nem változott. Az immár 763 térképének kb. 60% -a továbbra is a népgazdaság állapotával foglalkozott ugyan, de a természetföldrajzi térképek (21%) rovására a társadalmi témakörökkel foglalkozó és a bevezető jellegű térképek némileg teret nyertek (12% ill. 8%). Az 1980-as évek második felében kibontakozó enyhülő politikai légkör hatására nem csupán az adatbeszerzés vált könnyebbé, hanem megjelenhetett a szocialista iparosítással, mezőgazdasági és településfejlesztési politikával kapcsolatos kritika is, ami helyenként tükröződött is az atlasz tartalmában.
Könyvismertetés 1.: Pécsi Márton: Magyarország Nemzeti Atlasza. Megjelent: Magyar Tudomány 96/7-8. 545-557. (1989) (PDF, ~3.6 MB)
Könyvismertetés 2.: Bassa László: Magyarország Nemzeti Atlasza. Megjelent: Földrajzi Értesítő 38/3-4. 456-458. (1989) (PDF, ~900 KB)
A teljes szöveg eléréséhez kattintson a kívánt fejezetcímekre!