Meghatározás

A nemzeti atlasz egy - általában szöveges magyarázatokkal is kiegészített - térképsorozat, amely logikusan, arányosan felépített, meghatározott méretarányokban ábrázolt, kartográfiailag viszonylag egységes kivitelű térképeken az adott állam természeti, gazdasági és társadalmi adottságait mutatja be az ország lakóinak, illetve a külföldi érdeklődőknek lehetőleg teljes részletességgel. A Nemzetközi Földrajzi Unió (IGU) Nemzeti és Regionális Atlaszok Bizottságának első, 1956-1972 közötti és a Nemzetközi Térképészeti Társulás (ICA) 1968-1972 közötti elnöke, K. A. Szaliscsev szovjet-orosz geográfus, kartográfus szerint „a nemzeti atlaszok az egyes államok nagy, átfogó atlaszai, melyek az adott országra vonatkozó természet-, gazdaság- és politikai földrajzi tudományos ismereteket foglalják össze és értékelik”¹. „A nemzeti atlaszok az egyes országok természeti környezetének, népességének, gazdaságának és kultúrájának térbeli jellemzőit bemutató olyan atlaszok, melyeket állami- és közintézmények adnak ki, mint nemzeti jelentőségű és presztízsű alkotásokat.”² A korabeli és későbbi meghatározásokat F. Ormeling, az ICA későbbi elnöke röviden így foglalta össze: „egy nemzeti atlasz az adott állam földrajzi adottságainak lehetőleg részletes és differenciált képét tükrözi térképek meghatározott sorozata által.” ³

Jellemzők

Az eddig megjelent nemzeti atlaszok főbb közös jellemzői:

• tárgykörük egy adott állam területére vonatkozik
• egy ország természeti, társadalmi, gazdasági térszerkezetét, annak tér-időbeli jellemzőit csaknem enciklopédikus igénnyel, összetett módon, rendszerezetten, egymást logikusan követő térképek sorozatával mutatják be
• az egyes témaköröket az összehasonlíthatóság érdekében azonos, az ország alakja által is meghatározott méretarányú fő- és melléktérképeken ábrázolják
• tematikai fő tagolódásuk: a) állam-nemzet (általános földrajzi jellemzés, történelem, politika), b) természeti környezet , c) népesség és társadalom , d) gazdaság,
• a nemzeti atlaszok létrehozása mindenhol állami kezdeményezésű, megvalósításuk, finanszírozásuk állami feladatnak számít.

Ez utóbbival is összefüggésben megállapíthatjuk, hogy megjelenése óta a nemzeti atlasz az adott ország, nemzet „személyi igazolványa”, mely a zászló, a címer és a himnusz mellett a nemzeti jelképek egyik legfontosabbika.

Elvárások, célkitűzések

Az idők során kialakultak a nemzeti atlaszokkal szembeni legfontosabb elvárások is. A nemzeti atlaszoknak szolgálniuk kell

• az állam, nemzet reprezentálását
• az államigazgatás tervezési és döntési feladatainak elősegítését,
• a tudományos kutatást,
• a köz- és felsőoktatást,
• valamint – közérthetőségük révén – a művelt, széles nyilvánosság igényeinek kielégítését is.

Alaptípusok

Az említett elvárásoknak, céloknak való megfelelés alapján V. E. Zsukovszkij szerint a nemzeti atlaszoknak alapvetően két alaptípusa különíthető el⁴:

1. tudományos-tájékoztató jellegű – szűk, inkább szakmai felhasználói kör számára (ilyen pl. a legutóbbi kínai, orosz atlasz)
2. népszerűsítő-tudományos jellegű – széles felhasználói kör számára (ilyen pl. a legutóbbi német, spanyol, svéd, szlovén atlasz)


_____________

¹ Sališčev, K. 1960. Nationalatlanten. Vorschläge zu ihrer Vervolkommung. Petermanns Geographische Mitteilungen 104/1. p. 77.
² Салищев, К. А. 1976. Картоведение, МГУ, Москва, 240. p.
³ Ormeling, F. 1994. Neue Formen, Konzepte und Strukturen von Nationalatlanten. Kartographische Nachrichten 44. 6. pp. 219-226.
⁴ Жуковский, В. Е. 2008-2009. Что такое Национальный атлас? История Национального атласа.